Hogyan is kezdtük?
Sokszor kérdezik tőlem :" Hogyan is kezdték a kecsketartást ?" Szerintem úgy, ahogy a legtöbb kecskés. Kaptunk két gidát. (2004 június)
Az akkor még csak 3 éves Misi fiam nagyon örült. Szivesen hajkurászta őket az udvaron, a gidák is jól érezték magukat, mi is sokat gyönyörködtünk bennük. Mivel gödölyéket kaptunk szóba sem került, hogy levágnánk őket.
Az első évben nem sikerült a fedeztetés - mivel nem volt bak a közelben-, igy a következő nyáron még nem tudtunk fejni. Ez azonban nem keserített el. A nyár folyamán beszereztem egy bakot, s az őszi vemhesítésnek nem volt akadálya. Március elejére vártuk az első gidáinkat.
Sajnos február közepén Lili, a szürke anya elpusztult. Utólag már tudom, hogy saját tapasztalatlanságom miatt, hiszen nem vettem észre, hogy a bendője leállt. Bánatomban (vagy haragomban) gyorsan vásároltam egy idősebb anyakecskét a két gidájával. Innen aztán már viszonylag könnyebben ment a dolog.
Múltak az évek szépen gyarapodott az állomány (és közben a család is ). Egy idő után már az volt a gond, hogy a sok nyári tej helyett hogyan lehetne egyenletesebbé tenni a termelést, illetve hogyan lehetne a gidák értékesítését jobban megoldani. A válasz végül a nubiai kecske lett.
Sokat keresgettem a fajtát, de valahogy itthon nem találtam . Végül egy újsághirdetésben bukkantam nyomára két törzsbaknak, de ezeket csak a nyolcvan anyával együtt adták. Kicsit soknak tűnt. Végül sikerült megegyezni a lakhegyi kollégával, hogy tavasszal veszek tőle szopós gödölyéket. Így 2008 februárjában megérkeztek az első F1-es gödölyék.
A törzsbak kérdése viszont még megoldatlan maradt.
A 2008-as év elejét arra szántam, hogy anglonúbiai bakot kerestem . Mivel Magyarországon nem sikerült ilyet találni , végül Berlin mellől hoztak egy ilyen fajtatiszta bakot.
Szóval igy kezdődött.
A képen látható bak lett núbiai tenyészetünk első apaállata. Lányai jelenleg is törzsállományunkban vannak. ( Ő sajnos már nem él, az izsáki tenyészetben pusztult el, de előtte ott is szép utódokat nemzett.)
A tenyésztési munkához természetesen a termelő képesség mérése is hozzátartozik,ezért minden anyakecskét fejnünk kell. Így adódik hogy a mindennapi tejjel valamit tenni kell. Ezért joghurtot, túrót, sajtot készítek. Az előállított terméket pedig valahol érékesíteni kell. Erre szolgál a piaci értékesítés Zalaszentgróton és Zalaegerszegen illetve a sajtkóstolók az érlelőpincénknél.
Minden évben megválogatom az anya állományt, hiszen a fajtatiszta tipus felé igyekszünk. Az őszi fedeztetés előtt néhány anyát el kell adni , hogy a fiataloknak maradjon hely.
A 2012-es gödölyék az etetőnél.
(Közülük került ki a 2013-as OMÉK legszebb gödölyéje.)
Új tenyészbakot hoztunk Wili fiú mellé, vagyis inkább az ő lányai mellé. Korábbi gazdája Latabárnak nevezte el, de mi a nagy színészt tisztelve átkereszteltük Zeusszá. Remélem ezért senki nem haragszik meg.
Íme Zeusz:
A háremét szemmeltartja,
s valakinek mindíg udvarol.
Eladására kissé harcias természete miatt került sor, de szerencsére a tágas udvarban a 9 leányzóval semmi probléma vele.
Zeus 2016 tavaszán sajnos elpusztult.
néhány lánya maradt helyette.
S hogy a fedeztetések folytatódhassanak újabb bakot kellett vásárolni. Ő Zsozsó :
2017 tavaszán már az ő lányai is megszülettek.
Zsozsó fiú 2021 -ben hosszú betegség utám elpusztult.Remélhetőleg hamarosan sikerül a lányokat újabb baksival meglepni...